Komolyabb következménye is lehet a rosszul rögzített rakományból származó balesetnek, amennyiben veszélyes áruról van szó: mind a környezetet, mind pedig az emberéletet súlyosan károsíthatja egy-egy balszerencsés kimenetelű történés. Sokszor felmerül a kérdés: ki a felelős a rakomány megfelelő rögzítéséért? Az ezzel kapcsolatos szabályozás számos országban változott a közelmúltban, köztük májusban hazánkban is, így összefoglaltuk a közúti veszélyes áru szállítási előírásokkal (ADR) kapcsolatos tudnivalókat.
A jogszabály kimondjahogy oly mértékig szabad megterhelni a járművet, hogy össztömege ne haladja meg a megengedett legnagyobb össztömeget, illetve úgy kell elhelyezni a rakományt a járművön, hogy „a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.” A jelenleg hatályban lévő 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47. §-ában részletesen rögzítik, hogy a rakomány ne akadályozza a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, és a jármű fényjelző berendezéseit a többi közlekedő is láthassa. A rakomány ne gátolja a jármű ajtajainak és a rakfelület oldalfalainak lezárását, emellett egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy számottevően ne rontsa a jármű stabilitását. Figyelni kell arra, is, hogy a rakomány úgy legyen rögzítve, hogy ne csússzon és ne essen le, ne ömöljön ki és úgy legyen lefedve, hogy ne is szóródjon szét. Ne okozzon az elkerülhetetlennél nagyobb zajt és szennyeződést, a magassága pedig ne haladja meg a négy métert és különös esetektől eltekintve ne nyúljon túl a jármű rakfelületén.
2018. május 20-tól lépett életbe az az NFM rendelet, amely egy új fejezetben szabályozza a rakomány rögzítésének műszaki feltételeit. Ezek az általános előírások a veszélyes árunak minősülő rakományokra is vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok nem szerepelnek az ADR szabályzatban. Ami lényegesen változott, az az, hogy az új előírások szerint tulajdonképpen ugyanazok a követelmények vonatkoznak a nem veszélyes szállítmányokra is, mint a veszélyes árukra.
Milyen következményekkel jár, ha valaki nem az előírásoknak megfelelően rögzít?A szankcionálást illetően különbséget kell tenni a nem veszélyes áru és a veszélyes áru rögzítési követelményei között. Ha a rakomány veszélyes árunak minősül, a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékelte alapján állapítják meg a bírságot és a hiányosság megszüntetéséig feltartóztathatják a szállítmányt. Nem veszélyes áru esetén nincs rögzítve a rendeletben a szankcionálás, ilyen helyzetben a 8. melléklet szerint állapítják meg a bírságot, ám abban nem szerepel sem a rakományrögzítésre vonatkozó, sem általános tétel. Így a hatóságoknak sokkal könnyeb dolguk van a veszélyes áruk rakományrögzítéssel kapcsolatos hiányosságainak szankcionálása esetén.
Ki a felelős?Fontos tisztázni, hogy kinek a kötelessége a rakomány megfelelő rögzítése. A jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a rakodásban résztvevők a felelősök a megfelelő rögzítésért. Ebbe a körbe beletartozik a járművezető és ha van, a rakodásban közreműködő átadó személyzet is. Amennyiben a járművezető nem vett részt a rakodásban, akkor ő nem vonható felelősségre. Ezt az ADR bírságrendelete (156/2009. {VII. 29.} Korm. rendelet) is alátámasztja. Az általános fuvarjogban és a veszélyes áru szállítási szabályozásában arra is van utalás, hogy ha egyesítőcsomagolásban (egységrakomány) történik a szállítás, akkor az ezt összeállító csomagoló is felelős azért, hogy az egységben megfelelően legyenek rögzítve a kisebb küldemények.
(forrás: trans.info)